Nem könnyű az út, ahol menni kell,
Meredek utakra menni fel,
Nem nézni, hogy merre van a sima út,
Nem bánni, ha másnak sima jut.
Nem könnyű nézni a végtelent,
S érezni, kicsiny vagy a mélybe lent,
Hívogat egyre a messzeség,
S látni a cél milyen messze még.
Elhagyni szép színes terveket,
Fölvenni köznapi terheket,
Derűvel emelni és hordani,
Szavakat mosollyal toldani.
Nem könnyű mindez, de mit tegyek?
Megyek az úton, mint kisgyerek,
De akit vezérel égi jel,
Eleshet százszor, de újra kel.