Úgy hittem, az életem büszke árnyék,
ÉS csak a végtelen magány vár...
Értem: a létezés bolond játék,
Álmodott szivárvány...
Majd egy reggelen Reád néztem,
Mosolyod valósággal élt:
Megmutattad, az élet szép
(megmutattam az élet talán szép)
Maradj még...
Várj, még várj - Visszanéz rám,
Kérlek, maradj végleg...
Várj, még várj - Visszanézz rám,
Kérlek,ölelj, mint egykor...
Hajtott a vágy, mit te érleltél
A bánat is örömmé vált.
Régi életem elfeledtem,
Kedves lett ellenségem...