„Vad vagy mégis játszol a kéjjel, szívbe markoló szenvedéllyel, tépj szét, mert így szép, mindenem a tiéd, minden éjjel!”
A mottónk is lehetne ez a pár sor, ami a „Vad vagy” című saját számunkban sze...
bővebben
„Vad vagy mégis játszol a kéjjel, szívbe markoló szenvedéllyel, tépj szét, mert így szép, mindenem a tiéd, minden éjjel!”
A mottónk is lehetne ez a pár sor, ami a „Vad vagy” című saját számunkban szerepel.
Gazemberek.
Valahol azok vagyunk mindannyian, legalábbis a társadalom szemében.
Haverok, bulik, szabadság, és „szeszben úszó kalandozások”, ahogy egy másik dalunkban írtuk. És persze a nők mindenek felett.
Ezek motiválnak minket, ezek mozgatják a fantáziánk, ezt éljük át a zenénkben.
2014-re sikerült a jelenlegi felállással összeverődnünk, hiszen egyet akartunk. Azt a dallamos, húzós dübörgést hallani minél többször, amikor a lábad mozgása követi a zene ritmusát, akkor is, ha csak a pultnál ülve egy sör mellől hallgatod.
Amit játszunk, az bulizós Rock&Roll a mocskosabbik fajtából. Nincsenek kristálytisztára lecsiszolt riffek és dalszerkezetek, sokszor csak ott és akkor, a koncerten szólal meg abban a változatban egy-
egy dal. Ahogy mondani szoktuk:,,Ezt érezni kell...” :-)
A szövegek egyszerűek, de mocskosul őszinték, onnan legbelülről jönnek, az ösztön és a szenvedélyhazájából.
Öten vagyunk, mert így tudunk kellő erőt, és dögöt vinni a hangzásba, a megszólalásba. Gábor a dobos, és Laci a basszeros már több zenekarban játszottak együtt, ők kezdték el Junkuncz Tomival ezt az egészet. Végül megérkezett Pecsők Laci az énekes, Kozsa Tomi pedig a ritmusgitáros szerepére, és elindultunk, hogy hírt adjunk egy életérzésről. Célunk, hogy ugyanazt a lendületet, energiát és vágyat adjuk át és ugyanazzal az odaadással játsszunk a legkisebb klubtól egészen a nagy fesztiválokig mindenhol.
Eddig a klubéletben éltük ki vágyainkat, ahol csupán karnyújtásnyira van a közönség, közvetlen a visszajelzés és néhány koncert után már látni visszatérő ismerős arcokat. Azt akarjuk, hogy a bulik utáni beszélgetések, ivászatok töltsék fel a közönségünket, ahogy minket is, hogy újult erővel vágjunk neki a hétköznapoknak.
vissza