Kórházban vagy, a kór nem érdekes
Lehetsz te vén, lehetsz te kisgyerek
Rohadt dolog, nem túl nagy élvezet
Felejtsd el lassan a szabad életet
Fehérre mossák a lepedőt ágyadat
Üresre mossák kavargó agyadat
Gyógyszerek szaga csavarja orrodat
Fecskendők tűjétől nem érzed karodat
A 16-os kórterem ajtaja nyitva áll
Csinos a nővér, de mosolya fáradt már
Jól vigyázz mit, miért teszel!
Ha kórházba jutsz, magányos leszel
Ma szerda van, ötkor látogatás
Kiderül rögtön, ki az, ki gondol rád
Egy szatyor narancs gyűlik az ágyadon
Te másra vágyódsz mégis, oly nagyon
Elmész haza, de senki nem vár rád
A kerék forog, az élet megy tovább
Nyitott szemmel várod az éjszakát
Már nem is félsz, ha éjjel arat a halál
A 16-os kórterem ajtaja nyitva áll
Csinos a nővér, de mosolya fáradt már
Jól vigyázz mit, miért teszel!
Ha kórházba jutsz, magányos leszel
A 16-os kórterem ajtaja nyitva áll
Csinos a nővér, de mosolya fáradt már
Jól vigyázz mit, miért teszel!
Ha kórházba jutsz, magányos leszel
A 16-os kórterem ajtaja nyitva áll
A 16-os kórterem lehet, hogy terád vár
Jól vigyázz mit, miért teszel!
Ha kórházba jutsz, magányos leszel