Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk!
Akire én rákiáltok, azt se’ mondja: mukk!
Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök,
Aki megcsal, azt én el nem átkozom,
Érte megyek, össze-vissza csókolom.
Húzzad csak, ki-világos virradatig!
Húzd, míg a szívemben is hajnalodik!
Míg el nem felejtem a csalfa babám,
Húzd, csak húzd csak az én nótám!
Muzsikáljál szomorúan, úgy, ahogyan rég,
Muzsikáljál olyan búsan, mint még senki még!
A szerelem mégis bűn, ezt dalolta hegedűm,
Gyere ide, nékem olyan csárdás kell,
Amitől a szívem újra táncra kel.
Húzzad csak, ki-világos virradatig!
Húzd, míg a szívemben is hajnalodik!
Míg el nem felejtem a csalfa babám,
Húzd, csak húzd csak az én nótám!