Sír a reggeli nap a csillagokért,
mindent odaadna egy pillanatért.
Szememben csillog a nap, de semmit nem ér,
Egy halvány emlék mi szívemben él.
Félek, hogy nem leszel itt velem,
Félek, ha nem fogod két kezem.
Az éj sűrű csendje átkarol,
Minden pillanat most rólad szól.
Egyetlen érzés a vágynak elég,
De szívem legbelül most többet kér.
Nincs már bánat, mely minket elér,
egy félénk mosoly, mely szívemhez ér.
Félek, hogy nem leszel itt velem,
Félek, ha nem fogod két kezem.
Az éj sűrű csendje átkarol,
Minden pillanat most rólad szól.