Alexander
Korom Attila
és ottmaradtam én.
A kardom elcseréltem,
csizmáért, dohányért, könyvekér'.
Holttestek a fűben - fűszlálon,
bajusszálon dér.
Lefekszem közéjük,
álmom kiszínezi a vér.
Ne tudjátok, hogy ki voltam!
Ne tudjátok, hogy kimondtam!
Névtelen hős, háborúban.
Így lessz végem tökéletes.
Kimondok egy jó sort:
A nyírekig elfutni még.
Ott találok egy rímet,
a halálra ráillik épp.
Rászegez a földre
és szívenüt, pont mint a dárda
a versek szétszaladtak
beledőlni némaságba
Ne tudjátok....
A fiam talán átvisz
belőlem valamit még
vagy gyönge lesz a súlyra
és lefekszik ide közibénk
A vérbe írott számok
a szavaknál is fontosabbak
megtestesülnek:
szaporodnak, sokasodnak
Megmutatják, hogy ki voltam
felmutatják, hogy kimondtam
névtelen hős háborúban.
Így lessz végem. Tökéletes
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Korom Attila
szövegíró: Korom Attila
stílus: dal
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 683