Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
és az asztaloknál züllött arcú nép
A rumot isszák, mint a vizet,
gazdag úr az, aki fizet
Így hát minden cseppért kár
Benn a matrózok közt ül egy idegen,
mondják, száz hajója jár a tengeren
Mégsem jár ő fényes bálba,
csak a Pedro kocsmájába
S egy barna lányra vár
Egyszer volt, hol nem volt,
a tengeren innen volt egy bolt
Hol isznak a népek, zajlik az élet,
a tengerről is sok itt a lélek
Fogy a rum, jó a hangulat,
főleg, mikor egy úr mulat
És fizet, mert lányt akar,
itt minden előnyt a vágy takar
Olyan gyönyörű a lány, kire vár, csupa báj,
hangja lágyan muzsikál
Nem kell néki pénz, se gyémánt,
nem kell néki gazdag úr
Szíve csakis Fernandoé,
kitől vére lángra gyúl.