Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Próbáltalak százszor is
R-GO
Sziklámon ülök a megszokott parton,
És ujjaim közt a képedet tartom,
S hagyom, hogy a sós víz csak fröccsenjen rá.
Gyerünk, nem kell, már engedd el, vigye a víz,
Hiszen néma és fakó, és nincs benne íz,
De a kép, oly görcsösen tartja kezem,
Ó nem, nem ereszt el, nem, el nem eresztem.
R:
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, /Nem tudok/, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok, /Nem tudok/,
Mert közös a szívünk, és közös az álmunk.
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, /Nem tudok/, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok, /Nem tudok/,
Mert közös a szívünk, és közös a szárnyunk.
--------------------------------------------------------
Azt hittem elillant a lelke mélyéről,
Illata, nyála a szám széléről,
De nem, csak bódít szelíden tovább.
Besétáltunk könnyen a szerelem ajtaján,
De kijutni nem tudunk, benne égünk talán /Talán/,
Talán, ez lesz a legszebb halál,
Igen ez, a legszebb halál, ez, az utolsó nyár.
R:
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok,
Mert közös a szívünk, és közös az álmunk.
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, levegő nélkül élni.
-----------------------------------------
Olvastam szájról is már értem,
Ahogy nyelvemmel nyelvedhez értem,
Megértem, csókodba haltam,
És csókodból éltem.
R:
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok,
Mert közös a szívünk, és közös az álmunk.
És ujjaim közt a képedet tartom,
S hagyom, hogy a sós víz csak fröccsenjen rá.
Gyerünk, nem kell, már engedd el, vigye a víz,
Hiszen néma és fakó, és nincs benne íz,
De a kép, oly görcsösen tartja kezem,
Ó nem, nem ereszt el, nem, el nem eresztem.
R:
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, /Nem tudok/, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok, /Nem tudok/,
Mert közös a szívünk, és közös az álmunk.
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, /Nem tudok/, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok, /Nem tudok/,
Mert közös a szívünk, és közös a szárnyunk.
--------------------------------------------------------
Azt hittem elillant a lelke mélyéről,
Illata, nyála a szám széléről,
De nem, csak bódít szelíden tovább.
Besétáltunk könnyen a szerelem ajtaján,
De kijutni nem tudunk, benne égünk talán /Talán/,
Talán, ez lesz a legszebb halál,
Igen ez, a legszebb halál, ez, az utolsó nyár.
R:
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok,
Mert közös a szívünk, és közös az álmunk.
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, levegő nélkül élni.
-----------------------------------------
Olvastam szájról is már értem,
Ahogy nyelvemmel nyelvedhez értem,
Megértem, csókodba haltam,
És csókodból éltem.
R:
Próbáltalak százszor is elfeledni,
Levegőnek nézni, de nem megy,
Nem tudok, levegő nélkül élni.
Próbáltam úgy tenni, ahogy mások,
Talán jobb, ha tovább állok,
De nem tudok,
Mert közös a szívünk, és közös az álmunk.
kapcsolódó videók
keressük!
