Bocsássa meg nekem a világ,
szeretem a hegedű szavát
Bocsássa meg nekem a világ,
szeretem a magyar muzsikát
Húzzad hát öreg cigány,
a fülembe húzd!
Magyarázd el nékem, hogy a szívem mégse fáj
Hopp, hopp, kontrázz Zsiga,
de ne úgy ám, mint a kotlós csiga
Oly jó telik a korsó,
induljon meg a Technóták Show
Megbocsátható bűnöm űzöm,
a magyar nótákat magam előtt
És ha elkapok egyet, addig nyűvöm,
míg az őt övező mező törölhető
De ekkor már szabad az út és én belemászok,
ó very-very good
Megformázom, kiplasztikázom,
átöltöztetem, alig várom
Hogy halljam, milyen a dallam,
s valljak sietve szöveget halkan
Halljátok? Született termék!
Küldjetek puszit szeretettel még!
Bocsássa meg nekem a világ,
úgy megsiratom a romantikát
Tiszteltetem az elektronikát,
a művirág nem igazi virág
Húzzad hát öreg cigány, a fülembe húzd!
Muzsikáljuk csakazértis azt, hogy mégse fáj
Ha kell, ha nem, ha kell nem kell,
jók a magyar zenék, ó well
Húzd a fülembe, zúzd a szívembe,
te kislány, de nézz a szemembe
Romnyim Borcsa, fajának korcsa,
bozontos bajsza, bajának kulcsa
Ennél is nagyobb súlya névleg,
kiakadt végleg a szobai mérleg
De én nem nézem a külsőt kérem,
hoppá, folyik a vérem
Most látom csak a bicskás Gazsit,
ha jól értem, most éppen lazít
Nincs gond, leverem a máját,
látom, ettől nyitja a száját
Bocsássa meg nekem a nagyvilág, szeretm a magyar muzsikát!