Látszólag
Ego Sum
Valamit kérdez,, de nem kiabál.
Várja a választ, de nem teszi el,
Benyúl a szádba, hát van neki hely.
Táncos a lába, a fejedbe jár,
Száraz a torka, úgy kiabál.
Kígyó a teste és feltekerő,
Mégis élvezed te és élvezi ő.
Refr.:
Mert ő látszólag már nem halott,
A választottja én vagyok,
Valaki bejár, valaki kijár,
Valaki elmondja, hogy hol lakom.
Menni, ha kéne, mert sorvad a szék.
Hiába érted, nincs menedék.
Kéri az ész is: adj neki szót,
De ő kárrogva hord neki bort.
Egy pár perc múlva az ajtót lesed,
A lábad görbén hazavezet.
Felcsengetek: van-e itt hely?
Rád néznek, ez tiszta röhej!
Refr.
Felérsz, és látod, hogy mindenki röhög,
Néztél ki jobban, ezért el is tűröd.
Leülsz a porba, ráteszed a kezed,
Ne nyisd ki! De neked nincsen eszed.
Eltörted a dobozt, hol a darazsakat tartod,
Nem jöttek a bájak, nem jártál sanzont,
De csúszott be az újjad, megrezzent a térde
S megdermedve nyögött egész házad népe.
Refr. 4x