Mary Morison
Szélkiáltó együttes
eljött a perc, a várva-várt!
Ki téged egyszer láthatott,
fösvény aranyra mit sem ád.
Vihar szelét, dühét, fagyát
kiállom én, akármi zord,
csak elnyerhetném őt magát,
a drága Mary Morisont.
Ragyoghatott a bálterem,
szökellhetett a tánc minap,
én rád gondoltam szüntelen,
el-eltűnődve, mint a vak.
Mert volt ott büszke, álmatag,
meg szép is, meg kell vallanom,
de egy leány se mint te vagy,
oly édes, Mary Morison.
Ó Mary, szánd meg hívedet,
halálba menne kedvedért,
egyetlen bűne, hogy szeret,
ne vesd meg őt e vétkeért.
A zaklatott kebel sebét
csitítsa gyengéd szánalom:
az nem lehet, hogy mint a jég,
a szíved, Mary Morison.
album címe: keressük!
megjelenés: 1998
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Rozs Tamás
szövegíró: Pilinszky János
Robert Burns
stílus: énekelt vers
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 779