Hosszú az a nap,
Amely a csókod nélkül múlik el,
Hosszú az az út,
Amit a küszöbömig megteszel.
Hosszú a perc, míg átölelsz,
Míg mindent elmesélsz,
Míg gondjaidból hozzám visszatérsz.
Rohan az idő,
Aztán a búcsú újra oly nehéz,
Aki így szeret,
Annak a másikból minden kevés.
Ha tudnád, hogy mennyire várlak,
Tán még jobban sietnél hozzám,
Boldog az a perc,
Ha magadhoz ölelsz, drágám.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
Én azért, hogy téged szeresselek.
Csak annyit ér az életem,
Amennyi boldogságot adsz nekem.
Hosszú az a nap,
Amely a csókod nélkül múlik el,
Hosszú az az út,
Amit a küszöbömig megteszel.
Hosszú a perc, míg átölelsz,
Míg mindent elmesélsz,
Míg gondjaidból hozzám visszatérsz.
Rohan az idő,
Aztán a búcsú újra oly nehéz,
Aki így szeret,
Annak a másikból minden kevés.