Asztalon áll
Kézi Chopin
Lyuk a lelkén, a lelke telkén, aranykehely és papírpohár.
Trolibusz jön, a szeme ragyog,
leszállni róla nem tudok
Megmagyarázhatatlan gondolat,
a tudat alatt
Villanás elég a sötétségben, minden elkopott
Leszakadt függönyök, sóhajok
Sokáig tart még az éjszaka.
Valamit elrontottál kis buta.
Menj haza!
Egy álarcosbál tündérkirálynője, csomagjait összeszedi.
Átmászik a kerítés alatt, mindenki öt figyeli
Egy délelőtt, két délután alatt
Mi ez a furcsa kábulat?
Csillag úszik a vállamon
Sajnálom!
Múlik az idő, és én feletted állok, semmit nem titkolhatok.
Szétszakadva egy üres szobában, bevállt régi mozdulatok
Semmi baj, nem felejtem el
Amit észre sem veszel
Savanyú íz a nyelvemen.
Kegyelem!
Az asztalon áll és sohase józan, sután csapkodnak szárnyai
Belehasít a szánalmas csendbe, semmit nem tud mondani
A felhők, végtelen derekán
Sétál három beteg király
A kabátjukon különös jel.
Könnyezel.
album címe: keressük!
megjelenés: 1993
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Tóth László
szövegíró: Legát Tibor
stílus: alternatív rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1214