Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere szállj, repülj, ha kavarog a hó!
Hó-szín paripánk lába szikrát ver a fákon,
jég-szán fut az égen velünk.
Könnyű suhanását a felhők hada nézi,
sok száz pici csillag köszön nekünk.
Fent már csak a szél fújja sírós muzsikáját,
úgy szép ez a dallam, ha fáj.
Kristálypalotám tornya már-már idelátszik,
fénylő fekete égboltra néz a táj.
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere szállj, repülj, ha kavarog a hó!
Jégből vagy a vágyunk, az ágyunk meg a párnánk,
szívünk meg a lelkünk csupa jég.
Elszáll ez a hintó, és elszáll vele az élet,
nem volt aki innen hazavágyott, soha még.
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere, gyere, repülj, repülj, kavarog a hó!
Gyere szállj, repülj, ha kavarog a hó!