Hetvenhét volt, tavasz, vagy nyár,
mikor Stockholmból írt,
hogy nem jön többé haza már.
„Helyhiány” miatt nem vették fel
a Közgázra Pesten,
hát kint végezte el.
Elmenni fájt,
maradni szintén, s te választottál.
Rossz ez, vagy jó?
Nyertél, vagy vesztettél,
hogy döntsük el már, Zsó?
Akkor még úgy volt, hogy én is megyek,
és valahol nyugaton
verek majd gyökeret.
Nem mentem el. Nem rajtam múlt.
Volt néhány indok, hogy végül
másképp alakult.
Maradni fájt,
elmenni szintén, s én választottam.
Rossz ez, vagy jó?
Nyertem, vagy vesztettem,
hogy döntsük el már, Zsó?
Szétromboltunk néhány falat,
és úgy látszott, az nyert,
aki akkor itthon maradt.
De rájöttünk már, hogy így is nehéz,
és jó néhány ember most újból
nyugatra néz.
Elmenni fájt,
maradni szintén, s te választottál.
Rossz ez, vagy jó?
Nyertél, vagy vesztettél, hogy döntsük el?
Mért döntsük el már, Zsó?