Reggel, ha zűrös álmod véget ért,
s túl vagy egy újabb éjszakán,
fejedben egy fogkefén kívül még semmi nincs talán,
tidúdidamm, ne gondolj rám,
tidamm, ne gondolj rám.
Napközben jólnevelten kombinálj,
szaladgálj némi pénz után,
sötét és kacskaringós útjaid során tidúdidamm, ne gondolj rá,
tidamm, ne gondolj rám.
Tudod, fűre lépni nem szabad, de nem is egyszerű,
mikor nem nő a fű, tűttűrürű,
ezért nem csalódhatsz senkiben, hisz hiába is hű,
akihez nem vagy te hű, tűttűrürű, tűrürű.
Esténként egymagadban álldogálj
az emlékek hátsó udvarán,
és hogyha nem leszel majd közben túl vidám,
tidúdidamm, ne gondolj rám,
tidamm, ne gondolj rám.
Tudod, fűre lépni nem szabad, de nem is egyszerű,
mikor nem nő a fű, tűttűrürű,
úgyhogy nem csalódhatsz senkiben, hisz hiába is hű,
akihez nem vagy te hű, tűttűrürű, tűrürű.
Van még egy ötletem, hogy mit csinálj,
konkrétan mégse mondanám.
Én mostmár egy dologhoz ragaszkodom csupán:
ne gondolj rám.
Ne gondolj rám!
Inkább másra gondolj, csak ne rám!
Csak ne rám!