Volt már olyan, hogy féltél nagyon,
hogy végleg elveszett, amit nem találsz,
és hamis papokban bíztál vakon,
azt hitted, jó lesz, ha felnőtté válsz.
És azt is hitted, hogy mindent szabad,
és mentél, csak mentél toronyiránt,
és nem törődtél a színvonallal,
de mindez már elmúlt, sohase bánd!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Változunk és tévedünk, mégis létezünk!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Tévedünk és változunk, mégis itt vagyunk.
És volt már olyan, hogy feltaláltad,
hogy lesz valami a semmiből,
mégsem alkottál korszakot -
a kártyavár úgy szép, ha összedől.
Sohase bújj el magad elől.
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Változunk és tévedünk, mégis létezünk!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Ne nézz hátra!
Tévedünk és változunk, mégis itt vagyunk.