Nékem csak Budapest kell,
Hol az ember kora reggel szívesen kel,
És a szíve máris hevesen ver.
Mindig csak Budapest kell,
Ez a szép hely virít éjjel mesefénnyel,
Mert versenyben áll a magas éggel.
Bárhogy mondják, nagy itt a rohanás,
Busz zaja zakatol, zeng.
Nem kell már a fülembe soha más;
Hogy lehet valahol csend?
Hát nékem csak Budapest kell,
Hol az ember kora reggel szívesen kel,
Mert imádom forró szerelemmel!
Pesten élj, s az unalmat nem ismered!
Fő a kedély, tétlen élni, henyélni nem is lehet.
Pezseg a vér! Színház, jégrevü ami csak kell,
Egy nap tíz helyre rohanunk el,
Este aztán egy kicsit táncolunk még, sose elég!
Nékem csak Budapest kell,
Hol az ember kora reggel szívesen kel,
És a szíve máris hevesen ver.
Mindig csak Budapest kell,
Ez a szép hely virít éjjel mesefénnyel,
Mert versenyben áll a magas éggel.
Bárhogy mondják, nagy itt a rohanás,
Busz zaja zakatol, zeng.
Nem kell már a fülembe soha más;
Hogy lehet valahol csend?
Hát nékem csak Budapest kell,
Hol az ember kora reggel szívesen kel,
Mert imádom forró szerelemmel!