Vígan, s a napot lesve
Hangyák között élek
Én vagyok a vezérhangya
Tudod azt már régen
Makrellát falatozva
Bort iszom, rémes
Gondolatok másznak bennem
Konzervnyitó kéne
Rájöttem, hogy életünkben
Két nap között élünk
Az egyik szilva, a másik málnaízekre bomlik bennünk
Elvitted az álmomat és hoztál helyette mézet
Rákentél egy kenyérre s szemeid megkértek
Mondtad nekem baracklekvár, áfonyával kérem
Fogtam magam, megkóstoltam, egész másképp érzem
Fehér kutya ül a farkán mellettünk egy lócán
Piros nyelve messzire lóg, körtelekvárt várván
Még itt vagyok, s énekelek, megsózott ördögről
Két szarva között lelencgyerek, előbújt a földből
Titkolom, hej titkolom
Kipukkadok én is
Kimondom, hogy szeretlek
Kiderült ez mégis
Ötlettelen színvak voltam tarisznyámban szívvel
Önéletrajzot írtam villával és késsel