Eljöttem veled, mert nem szerettelek.
Mert nem hiszem, hogy sírni fogsz,
ha ott felejtelek.
Kétségek között, ábrándok között
A szerelem a Földről rég a Holdra költözött.
Nézd, mindenütt csak árnyak vannak már.
Nézd, az alkalom csak partnerére vár.
Nézd, elválni már semmiből sem áll.
Ó, nézd, itt szégyen az, ha elszakadni fáj.
Elmegyek veled, hogy elfelejtselek,
ha túl leszünk az éjszakán,
mely semmit nem jelent.
És ne is említsd őt, mint száműzött időt,
a szerelmet, mely innen rég a Holdra költözött.
Nézd, mindenütt csak árnyak vannak már.
Nézd, az alkalom csak partnerére vár.
Nézd, elválni már semmiből sem áll.
Ó, nézd, itt szégyen az, ha elszakadni fáj.
Nézd, mindenütt csak árnyak vannak már.
Nézd, az alkalom csak partnerére vár.
Nézd, elválni már semmiből sem áll.
Ó, nézd, itt szégyen az, ha elszakadni fáj.