Hazafelé keresem az utat,
eltévedtem valahol megint.
Jobbra a Nap, balra a Hold,
tapogatózom érzéseim szerint
valami követ, évek óta már
nem tudom mi az, üldöz a hangja,
úgy tervezi utolér egyszer,
azt énekli: lala-la-lalla.
Delíriumból delíriumba,
teljesen mindegy, Buda vagy Pest
Védekeznék, de most már késő
nincs bennem annyi antitest
Ki ez a kis csaj? Úgy néz, hogy értem,
a tegnapi szívem van a kezében.
Lassított film ez, de érzi a ritmust,
kérem az Istent, ne hagyjon itt most!
Nyújtom a kezem, azután semmi,
hirtelen vége, azt mondja: -Ennyi…
Teste porcukor, szétszórja magát,
túl kéne élni, ezt az éjszakát.
Delíriumból delíriumba,
teljesen mindegy, Buda vagy Pest
Védekeznék, de most már késő
nincs bennem annyi antitest