Itt maradtam, hogy nemet mondjak
a haragot tartó vaksötétben,
ez nem bocsánat és nem kegyelem,
amit megfizettél, ma nem nyugtat,
hogy a szemeid mindig azt mondják,
hogy sosem szabadna rád néznem,
mert rajtad múlik, hogy mi lesz veled,
hogy mit hoz el neked a jéghideg.
Te a kezeidben csak haragot tartasz.
Haragodban csak a kezeid tartod.
És nem szeretlek, ha imára borulsz,
hogy újra jöjjön el a vaksötét.
Csak az időt várod, de nem hiszed el,
hogy bármi jött el, az mind a tiéd,
ez az utolsó átok a kezedben,
ami sose volt jóban a szavakkal.