Elég volt
Tóth Gabi
amíg bírtam veled,
tudom beteges tánc,
a kezemen lánc.
A földhöz kötve
börtönödben
untam már,
tudhatnád.
Én ordítok mindig tudtad
nem bírom egy helyben,
szívem úgy száll.
Ha nekem is jár
egy cseppnyi mámor,
egy percnyi száguldás.
Amikor az érzés hív,
amikor a vágy szólít,
tudom azt:kérdés nincs többé már.
Elég volt, hogy folyton vádolsz,
feldúlt szívem nem rád vár,
hát felejts el, majd mással játszol,
késő most meg bánd.
Elég volt, már nem kell átkozz,
rejtsen el a távolság.
Én leléptem, már mással játszom,
bár úgy fáj.
De jobb így, ha most kell itt a vég,
Majd jön egy új,
ki csak rám vár,
kit nekem szánt az ég!
Elég volt, hogy folyton vádolsz,
feldúlt szívem nem rád vár.
Hát felejts el,
majd mással játszol,
késő most meg bánd.
Elég volt, már nem kell átkozz.
Rejtsen el a távolság.
Én leléptem,
már másra vágyom,
bár úgy fáj.