Félszáz év
Kalapács
Tartogat csúnyát és szépet
Lehetek még lenn és repülhetek az égen
Zászlóm a magasba tűztem
Szívemet őrzöm a tűzben
Dalaim követik léptem, nyomaim mélyen
És ha széttenném a kezem
Úgy sem maradnék védtelen
Csak a jéték vége megölne, úgy hiszem
Én nem bánok semmit sem
Tudom, van még mit tennem
De belehalok, ha egyszer megérkezem
Félszáz év
Nem a világ vége még
Félszáz év
Talán semmire nem elég
Messze a rév, messze még
Leszek parázs a szélben
Megállhat bármi, de én nem
Valahol ez is érdem, nem hajlik a térdem
Őröl a gép, mégsem érzem
Még most is gyilkos a mérgem
Néha-néha kötekszem, de tiszta a szívem
És ha szét is tenném kezem
Te is itt maradnál velem
A játék vége megölne, úgy hiszem
Sosem bánok semmit sem
Amíg van még dal bennem
Én belehalok, ha egyszer megérkezem
Félszáz év
Nem a világ vége még
Félszáz év
Talán semmire nem elég
Messze a rév, messze még
Félszáz év
Nem a világ vége még
Félszáz év
Talán semmire nem elég
Messze a rév, messze még