Lejt az út, a partot benőtték a fák
Álmodunk, a függöny mindent megbocsájt
Lázadunk, egy sors mégsem egy legyen
Más leszek, és nem csak képzelem
Szép mesék, rossz mesék az élet színpadán
Fújt a szél, mintha mindig fújna már
Mit remélsz, holnap milyen siker vár?
Szép mesék, rossz mesék az élet írta rám
Egy szó, és kitárul az élet
Már minden csendből értek
Nézd, az sem titok már
Hogy miért mennyi jár
Jöjjön az új, most alakul
Félhang, és születik egy lélek
Más szavaiban élek
Így játszanak engem
Mind az én testem
Én vagyok ők, hű szeretők
Formálom, lassan tényleg összeáll
Elkezdem, de ő mindig mást csinál
A deszkán fent már csak a szív remél
Mégis jó, mert az egész bennem él
Szép mesék, rossz mesék az élet színpadán
Az élet írta rám