Néha monoton zakatol velem a táj
Közben nevetek, feledek ha van útitárs
Mondd el ki vagyok, mi vagyok és hol a határ
Túl a kanyaron tudom, hogy valami vár
Még jó, hogy a szívembe látsz
Még jó, hogy maradni vágysz
Ne szólj
Én úgyis látom
Hogy ezen a vonaton
Te meg én utazunk mától
Nem kell, hogy szólj
Én úgyse bánom
Hogy ezen a vonaton
Te meg én utazunk mától
Nem kell csomagom kidobom, minek ez már
Látod dadogok, hazudok, nehogy leszállj
Int a kalauz, haladunk mindenkit lát
Még van hely maradunk, utazunk, aztán viszlát
Még jó, hogy a szívembe látsz
Még jó, hogy maradni vágysz
Ne szólj
Én úgyis látom
Hogy ezen a vonaton
Te meg én utazunk mától
Nem kell, hogy szólj
Én úgyse bánom
Hogy ezen a vonaton
Te meg én utazunk mától
Ketten a vonaton, túl már a kanyaron
Ketten a vonaton, a vonaton, a vonaton
Ketten a vonaton, túl már a kanyaron
Ketten a vonaton, a vonaton
Nem kell, hogy szólj
Én úgyis látom
Hogy ezen a vonaton
Te meg én utazunk mától
Nem kell, hogy szólj
Én úgyse bánom
Hogy ezen a vonaton
Te meg én utazunk mától