Nagyanyó haja lágy hullám,
Dagadó ruhaként hull rám,
Ezután teszi fel kontyba,
Ami egy nagy, ezüst gomba.
Szavaid, nagyanyó, lepkék,
Ha beszélsz, kirepül egy kék,
Puha dal kanyarog szádról,
Fülelem szavadat százszor.
Refrén:
Nagyanyó, üljél le,
Gyere az ölem mélyére,
Gyere a szívem mélyére,
Ma én ringatlak.
Nagyanyó, gyere, üljél le,
Gyere az ölem mélyére,
Gyere a szívem mélyére,
Ma én ringatlak el.
Cserepes rezedát ültetsz,
A fenyőd ragacsot könnyez,
Viruló puhaság kerted,
Mire ég vizeit merted.
Nagyanyó, a ruhád dunyha,
Tetején kicsi lány hunyna,
Szuszogásod az én párnám,
Veled éjnyugalom vár rám.