Amikor kell, húzol, amikor kell, tolsz
Amikor jó akkor tombolsz, amikor nem kell, nem szólsz
Amikor egy asztalnál ülve, amikor meghat az ünneplés,
Tudod én is arra tartok pont, amerre te is mész.
Amit tető alá hoztunk együtt, nem felejtjük el,
Egy mécses a színpad szélén, velünk az Isten, csak ennyi kell!
Szét nem áztatja eső, el nem hordja szél,
Együtt nevetünk, együtt sírunk, egy az ősi vér!
Énekelsz velem az első sorban,
Mindegy, ha tűz a Nap, vagy ha por van,
A színpad felől nézve mindig felnézünk rád.
Koszorú vagy zászló a kézben,
A szívünkkel mindig ezt tartjuk észben,
Egy jó cimbora az első sorban, egy jó barát!