Meghalt Mátyás oda az igazság,
A bárók rontják az életet!
Cseh király kell kiáltották,
S nem a drága fekete sereg!
A pénz, a hírnév nekünk kell,
Majd lenyúzzuk a parasztot!
Törvényt nekik! – mondták az urak,
S a szegény ember nyomorgott!
Ám volt egy sereg harcra készen,
Vezérük Dózsa György.
Nagy csatákban Lőrinc pappal,
Temesvárig előretört.
Báthory a várban remeg,
De Szapolyai segít, így verve a had!
A nemesség győzött a jobbágy felett
Holló kering, mert véres a kard!
Szegénylegény vagyok én…
A bosszú szörnyű, égett a hús!
Foggal tépték a jó vezért!
S intő példaként, négy város
Kapuira szegezték!
Szegénylegény vagyok én,
Erdőn, mezőn járok én,
Krajcárom sincsen,
Elszakadt az ingem!
Van egy lyukas nadrágom,
Folt is rajt’ huszonhárom,
Ég alatt hálok,
Jobb időre vágyok.