Álltak a vezérek,
Kardjukon a napfény szikrát hány.
Vártak és nem féltek,
Belépni egy új kor kapuján.
Hét törzsnek vezére,
Embertenger, míg a szem ellát.
Lovak és harcosok,
Visszakérik, ami visszajár.
Hóban, télben,
Esőben, napsütésben,
A régi haza visszavár!
Az idő köddé vált,
A hét törzs régi emlék már.
Eltűntek a vezérek,
De szellemük még mindig köztünk jár.
Hóban, télben,
Esőben, napsütésben,
A régi haza visszavár!