Ha rád nézek, csillagot látok,
Szikrázó fényben napsugár.
Ha hangod hallom, mindig arra várok,
Mikor önkéntelenül megborzongva,
Megnyílik a világ!
Néha úgy érzem, éveid száma,
Van amihez túl sok, valamihez kevés
Ez nem igaz addig míg a gyermekek álma,
Megszépül az énekedtől,
És szebb lesz az ébredés!
Egy hang, egy mosoly,
Amivel megáldott az ég,
Őrizd és óvd,
Mert nem csak a tiéd!
Egy hang, egy mosoly,
Amiből mindenkinek jár,
Oszd szét, akinek nem jut,
Az majd szépen csendben vár!