Szöged mellett a tanyákon kapok enni, s van hol hálnom
Tiszán túl és Tiszán innét félik Rózsa Sándor nevét
Elloptam sok marhát, lovat, kezeimhez sok vér tapadt
Megöltem kilenc katonát, Makó város csendbiztosát
Rózsa Sándor bort iszik a csárdába
Ölében ül Juliska, a babája
Ne félj Sándor, a szegények bujtatnak
A pandúrok kezére ők nem adnak
Ezernyolcszáznegyvennyolcba’ küldönc jött bé a csárdába
Felmentő passzus kezébe, Rózsa Sándornak nevére
Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje
Harcba száll százötven betyár Rózsa Sándornak oldalán
Lóra kap a szabadcsapat, pisztolyt, fokost, ostort ragad
Vérét adja a hazáért, magyarok szabadságáért
Szabadságharcunk elbukott, minden betyár szertefutott
Én is bujdosóvá lettem, mígnem csapdájukba estem
Mikor visznek Szöged felé, nyílik az ég háromfelé
Hullnak a fényes csillagok, mert látják, hogy bűnös vagyok
Rózsa Sándor Kufsteinbe van bezárva
Várbörtönben keserű a lakása
Ne félj, Sándor, nem maradsz a tömlöcbe
A szabadság se veszett el örökre
Kossuth Lajos ha üzenne, hogy fogytán a regimentje,
Harcba szállna minden betyár Rózsa Sándornak oldalán
Lóra kap a szabadcsapat, pisztolyt, fokost, ostort ragad
Vérét adja a hazáért, magyarok szabadságáért.
Kossuth Lajos ha üzenne, hogy fogytán a regimentje,
Harcba szállna minden betyár Rózsa Sándornak oldalán
Lóra kap a szabadcsapat, pisztolyt, fokost, ostort ragad,
Vérét adja a hazáért, magyarok szabadságáért.