Nem születtem szerelemre, gazdagságra, dalra,
Sose vágytam rózsát termő aranyos tavaszra,
A bölcsőm is könnybe ringott, sápadt asszony nevelgetett sírva,
Megátkozott rossz világra, születtem én e világra
Síró nóták szomorú legénye.
Nem ittam én soha-soha ezüstös pohárból,
Sosem jutott sem a jóból, sem a boldogságból,
A bölcsőm is könnybe ringott, sápadt asszony nevelgetett sírva
Megtanított jónak lenni, de azt hogy kell boldog lenni,
Azt a titkot elvitte a sírba.