Kezdődött azzal, hogy
Már nincs hozzá közöd
Fény se volt a fellegek között
Elmentél és minden ketté vált
Tűnődök
Százezerszer megfutott körök
Múlnak, de a szeretet örök
A szívben tud csak égni boldogság
Fázol, és minden lépés egyre jobban fáj
De van ki gondol rád, most bárhol is jársz
A szeretet a jégfalon áttör
Ha elesel is kéri, hogy állj föl
Bár rossz voltál, ő számít rád
Az ember aztán végül is rájön
Hogy igazi a tét, sose más dönt
Bár most még félsz, száz angyal néz
És drukkol, ha rád köszönök
Indulj el
Mert én is már jövök
Érzem van az emberek fölött
Ki mindent lát, és mindig jó hozzád
Meggyőzött
A bánatot legyőzi az öröm
Hogy mit mondjak, a fejemet töröm
De mindegy is, mert van ki megbocsájt
Fázol, és minden lépés egyre jobban fáj
De van ki gondol rád, most bárhol is jársz
A szeretet a jégfalon áttör
Ha elesel is kéri, hogy állj föl
Bár rossz voltál, ő számít rád
Az ember aztán végül is rájön
Hogy igazi a tét, sose más dönt
Bár most még félsz, száz angyal néz
Ünnep ez az érzés
Tudod a szeretet az féltés
Ha megtalálod, nincs más kérdés
A szeretet a jégfalon áttör
Ha elesel is kéri, hogy állj föl
Bár rossz voltál, rád számít ő
Az ember aztán végül is rájön
Hogy igazi a tét, sose más dönt
Nincs már több kör, a szív tör föl
Úgy, ahogy először