A nap többé nem kel föl
Bojtorján
Ma újra minden oly elhagyatott,
állok az ajtóban.
Várok egy kései látogatót,
jöhet bárki és bárhonnan.
Mióta engem elhagytál,
újra félek az estéktől.
Úgy érzem, hogy rám örök éjfél vár,
és a nap többé nem kel föl.
Nem bírom látni a csillagokat,
nem száll az álom rám,
suttogok félbetört mondatokat,
mintha még most is hallanám.
Magadból semmit nem hagytál,
csak a képeket őrzöm még.
Csak talán még ma is velem álmodnál,
ez az álmod legyen most szép.
Bármennyit láttalak éveken át,
tudtam, hogy nincs sok már.
Megszokom lassan a gondolatát,
minden elmúlik, bárhogy fáj.
Mégis mióta elhagytál,
újra félek az estéktől,
Úgy érzem, hogy rám örök éjfél vár,
és a nap többé nem kel föl.
Mégis mióta elhagytál,
újra félek az estéktől,
Úgy érzem, hogy rám örök éjfél vár,
és a nap többé nem kel föl.
állok az ajtóban.
Várok egy kései látogatót,
jöhet bárki és bárhonnan.
Mióta engem elhagytál,
újra félek az estéktől.
Úgy érzem, hogy rám örök éjfél vár,
és a nap többé nem kel föl.
Nem bírom látni a csillagokat,
nem száll az álom rám,
suttogok félbetört mondatokat,
mintha még most is hallanám.
Magadból semmit nem hagytál,
csak a képeket őrzöm még.
Csak talán még ma is velem álmodnál,
ez az álmod legyen most szép.
Bármennyit láttalak éveken át,
tudtam, hogy nincs sok már.
Megszokom lassan a gondolatát,
minden elmúlik, bárhogy fáj.
Mégis mióta elhagytál,
újra félek az estéktől,
Úgy érzem, hogy rám örök éjfél vár,
és a nap többé nem kel föl.
Mégis mióta elhagytál,
újra félek az estéktől,
Úgy érzem, hogy rám örök éjfél vár,
és a nap többé nem kel föl.
kapcsolódó videók
