Van nekem egy kis tanyám, egy édes otthonom,
Ott élt egykor jó anyám, volt szép gyermekkorom.
Apám régen ott tanított futballozni még,
Bárcsak újra megfoghatnám áldott két kezét! /ha visszajönne még /

Édes volt a szerelem és édes méz a bor
Gondok nélkül, cimborák közt telt az ifjúkor.
S bár vágyak szárnyán felkapott, és messze vitt a szél,
Vándor szívem néha-néha mégis hazatér. / újra visszatér /

REFRÉN:
Jó barát, ha megérzed az akác illatát,
Ha meghallod a távolból a harangok szavát,
Szíved mélyen tudnod kell, mi összetartozunk,
Ma minden vándor útra kél, újra találkozunk!

Mennyi minden változik, az idő elszalad,
De lelkünkben a sok-sok emlék örökre megmarad.
Jó, ha tudja minden ember, honnan indult el,
Mert lehet, hogy egyszer a csillagokba ez repíti fel.

Jó barát, ha megérzed az akác illatát,
Ha meghallod a távolból a harangok szavát,
Szíved mélyen tudnod kell, mi összetartozunk,
Mindig visszavár a kis falunk!

Egy régi képről rám nevet, egy csinos barna lány,
Szerelmünkre, Istenem még emlékszik talán.
Lehet, hogyha újra látom, meg sem ismerem,
Pedig milyen csodás volt az első szerelem./ még most is keresem /

Ábrándozva áttáncoltunk sok-sok éjszakát
Összebújva hallgattuk a szép melódiát,
S megfogadtuk, bárhova is vet az életünk,
Kis falunkba néha-néha mégis eljövünk. / újra itt leszünk /

REFR: