Képzeld el
Bérczesi Róbert
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, amelyen villám fut keresztül,
Vagy amit a szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... –
Ha majd minden rabszolga-nép
A jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal, piros zászlókkal
A zászlókon eme szent jelszó:
„Világszabadság!”
Ezt harsogják kelettől nyúgatig,
És a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon a szívemből a vér,
Legyek kőszirt, a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... –
Ha majd minden rabszolga-nép (Képzeld el)
A jármát megunva síkra lép (Most képzeld)
Pirosló arccal, piros zászlókkal
A zászlókon eme szent jelszó:
"Képzeld el"