Hogy hogyan is kell zene-ebédet főzni?
Először is ki kell magunkből vetkőzni!
És megfogni mindent, ami használható,
Hidd el nálam nincsen jobb tanácsadó!
Aztán tegyünk szert egy jó kis harmóniára,
És Ãzlés szerint még egy kis piára,
Az ára senkit nem érdekel,
A közönség sosem azt fogyassza el!
Még egy csipetnyi Ãz
És már szinte kész az egész!
De most nem a krémlevesről,
Hanem egy énekesről,
Szól a nóta, aki már mióta,
Csak megszületett, s az eszét tudja,
Annyit Ãrt már, hogy szinte únja,
És hogy ugyanazokat a fura köröket futja,
Hogy nincsen kikövezve még az útja!
De sabaj megint egy éjszakára,
Szóljanak hát a dalai máma!
Refrén:
A Dalai láma dalai
Jók lesznek megint egy éjszakára!
A Dalai láma dalai,
Szóljanak hát a dalai máma.
A Dalai láma dalai
Jók lesznek megint egy éjszakára!
A Dalai láma dalai,
Szóljanak hát a dalai!
Máma már talán valaki más se Ãrja,
De néhány ember fejébe bÃrja
Tartani Ãgy is az Å‘ nevét,
S, ha imára szomjas az Istenért!
Volt aki azt mondta róla egyszer,
Hogy gyerekek itt vannak veletek,
A bölcseletek, amiket ő mondd,
Ha nem a Dalai láma,
Jók lesznek azért a Dalai máma!
Refrén
Máma már könnyen elkövet a szerző egy hibát,
Hogy innen-onnan, ha nem is akarja, elcsen egy harmóniát!
Jaj, nade Ãgy lesz a végén új a régi,
S az élményt a tartalom már magéri,
S ha kérdik a végén a véleményt
S a fáma Ãgy szól: Ezt megÃrták már, de máma:
Refrén