Minden már a múlté,
néhány perc és új élet vár, pár könnyű lépés.
Rózsák, gyöngyös fátyol,
dallam csendül nyár illat száll, nincs bennem kérdés.
Minden már a múlté – a kulcsom kész,
bármeddig várok rád – itt állok nézd,
nem futsz el többé – már érzem, hogy szívem senki másé
őrzöm majd, mint gyertyád a fényt, - mind értünk ég
óvnám a kincsét.
Még egy szó – igen, esküdj hát szelíden
Sohase szakadjon el ez a szál,
ami már összeköt, visz az égig
Életünk fonalát fűzd át egy pár karikán
Így legyen kerek minden tél, vagy nyár, ami vár.
Múlnak majd az évek, de hozzád bújva nem számít már,
mit rejt a naptár.
Lényem lesz a fényed, ha fáradt lelkem árnyékban áll
két szív egy pár – mit életre kaptál
Még egy szó – igen, esküdj hát szelíden
Sohase szakadjon el ez a szál,
ami már összeköt, s visz az égig
Életünk fonalát fűzd át egy pár karikán
Így legyen kerek minden tél, vagy nyár, ami vár.
Még egy szó – igen, esküdj hát szelíden
Sohase szakadjon el ez a szál,
ami már összeköt, s visz az égig
Életünk fonalát fűzd át egy pár karikán
Így legyen kerek minden tél, vagy nyár, ami vár.