Vihar
Magor
Itt tart a szenvedély
Alkony fojtogat, emlékkel vádol
Ébred a szenvedés
Könnyből, haragból kovácsolt ösvény
Ráhajt a bosszúvágy
Testem megtöri, vérrel írt törvény
Mély seb, mit belém vájt
Mit belém vájt
Belül érzem rég, mindent elvettél
De bármit mondtam
Sosem tudtam úgy kiállni magamért
Ahogy kell a fény, belül éget rég
Ha kiengedném elpusztítana mindent ami él
Lassan tűnik el, lelkemnek ránca
Már nem kerül a fény
Évek kopnak el, maradt egy szálka
Itt benn a szív mélyén
A szív mélyén
Belül érzem rég, mindent elvettél
De bármit mondtam
Sosem tudtam úgy kiállni magamért
Ahogy kell a fény, belül éget rég
Ha kiengedném elpusztítana mindent
Ami csak a földön él
Vihar a szememben
Vihar a szememben