Valcer
Udvarias Idegenek
Hát mozdulj, és vedd fel a legszebb ruhád!
Nem hallod? Figyelj csak, szólít az este,
Hogy áttáncold az éjszakát.
A városban régen kigyúltak a fények,
Az utcákon ilyenkor a madár se jár.
Mindenki ott van már, ahol zenélnek,
És a táncparkett téged is vár.
Ha nincs minden rendben,
Hát súgd csak meg csendben,
Mi bánt!
És ha nincs már mit mondani,
Táncold ki azt, ami
Fájt!
Egy-két-há, egy-két-há! Ritmusra járjon
A lábad, ha meghallod majd a zenét!
Egy-két-há, egy-két-há! Tovább ne várjon,
Ki eltáncolná életét.
Szép lassan fordulva és körbe-körbe,
Oly mesébe illően indul a tánc.
Rögtön eltűnik, mi a gondokhoz kötne,
A lelkedről lehull a lánc.
Ha nincs minden rendben,
Hát súgd csak meg csendben,
Mi bánt!
És ha nincs már mit mondani,
Táncold ki azt, ami
Fájt!
Ha nincs minden rendben,
Hát súgd csak meg csendben,
Mi bánt!
És ha nincs már mit mondani,
Táncold ki azt, ami
Fájt!