(K.m.: Geszti Péter)
Béka Reginának születtem,
És dolgos kis brekkencs lettem
Most Breki Regiként ismer a
Nádas, a tó-világ.
A békalencse-főzelékem
Híres lett a környéken,
Belehabarodik, aki megkóstolja
A varázshabarást.
De a sors a parti kis büfémben
Utolért, mert jött egy békasrác,
és engem kért.
Azóta szól a Breki Regi értem:
Jó, jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Oly jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Jó, jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Oly jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Egy léha béka lett a férjem,
Hogy történt, nem is értem,
Ha hébe-hóba tóba ugrik,
Pancsol csak “keményen”.
Ő csak él, mint hal a vízben.
És szájtátva várja serényen.
Hogy légy helyett a sült galamb a
Szájába beröppen.
A minap is egy szalmát tett keresztbe
De közben elterült, s így szólt:
Várhat még!
S hiába unszolom,
a válasz ennyi folyton:
Jó, jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Jó, jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Jó, jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Jó, jó, jó, Regi, Regi…
Breki Regi
Mondtam, nyisd fel
a tó végében a gátat,
Ellep mindent a sűrű békanyál!
Bocsi, ma nem -
A hasad helyett
süttesd kicsit a hátad!
Ha lepirul, semmi baj,
az tetszik egy békalánynak!
Na, gyere, szedd a lábadat!
Jaj Regikém, most nem tudok menni.
Nézz oda!
Most úsznak versenyt a tavirózsák.
Jó-jó, ezt már százszor hallottam.
Igenis, délután meg indul a parton
a futórózsa futam.
Hát Te Breki,
te nem is szereted a virágokat.
Izé
Hé a munkakedv ha
elkap engem léha néha,
ledőlők és kivárom,
múljon el de még ma.
Legyek a legyek ura,
kifekszek itt a partra,
Regire pislogok
tekintve jobbra-balra.
Sáska bújt a sásba
köröz ezernyi légy ott
ha nem ugrál a béka,
összejön a légyott
Kitátva szája,
mint a fák derén a lapulevél
Anyu sürög forog de látható,
hogy apu megél.