Van valahol
egy szép kis vár,
álmomba nékem,
ott oly jó!
Nincsen ott söprű,
nincs padló,
tiszta ott minden,
mint a hó!
Van szoba ott,
teli játékkal,
száz kisfiú
és száz kislány!
Senki se szól
ott durván rám,
csöndes az én
kis váracskám....
Él ott egy hölgy,
ki minden este
álomba ringat,
énekel...
Oly szép,
a hangja is oly finom,
ha szól:
"Cosette, én szeretlek nagyon!"
Van valahol
egy boldog hely,
messze világló
fényesség...
Ott soha senki
nem sírt még...
Bárcsak örökké
ott élnék!