Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!

9 - 10 éves suliba járó csóró egyszerű kis kölyök lehettem
Amikor apámtól kapott piros tangóharmonikát a nyakamba vettem!
Gürcölt sokat érte mint apa ki a fiáért teszi
Hátha megtanul rajta játszani később meg hasznát is veszi
Együtt nótázgattak próbáltak ízleltek a hangját
S ha majd felnövök szép lassan én is alakítok egy bandát
Boros állapotban többször a kedvére raktam
A piros rózsák beszélgetnek hallgatóért még fagyi pénzt is kaptam
Büszke volt a család a szomszéd tűrte a rokonság ma sem hinné
Hogy nekem is sikerülhet és a keresztfiú meg valamire is vinné
Még apám sem bízik bennem , az anyám meg kételkedik
A tesóm szeret aki nem ismer az rosszul vélekedik
Mindezt később a családfő vagyis az apa folyton csak felhányja
Mindez csak általa van én meg anyám semmirevaló fajtája
Iskolába is jártam nem tanultam csak a zene érdekelt
Gyenge elméjű vagyok voltam mindig de engem e gondolat éltetett
Lusta mocsok állat vagyok mert már semmi sem mozgat
Tartom magam ehhez , mert nálam szent ez a mondat
Folyton éneklek mint a rigó és örök táncot járok
A legutolsó megállóban ácsorgok s a hiphop szerelmére várok

Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!


Részeges passzban üvölt , hogy még meddig tartson a háznál
Nem dolgozom csak űzöm a hóbortom hülyébb vagyok másnál
Ez már így marad , nekem jó így , jó vagy nem jó ez van
Hogy mit gondol a világ , nehogy mar azon törjem az agyam
Bezárkózom a szobámba és zenére veszem a hangom
Fejhallgatóban instru szabadon üvölt és így telik napom
Aki elhalad ablakom alatt az azt hiszi megbolondultam
Már a családnak is egy kín de sajnálom ilyen ez a film
Ami nem csupán színdarab 2 felvonással hol a színpad a terep
A végsőkig tartó mellékszerep nehezebb mint a főszerep
Csak egy gondolat bánt engem , hogy máshoz nem értek csak ehhez
És nem akarok mást csinálni csakis kimondottan ezt
Amíg 10 ujjam van és billentyűk előttem meg papír és ceruza
Mikrofont nem cserélem fel a kapával raphoz ragadok mint a medúza
Azt mondják a zene nem tart el , felkopik tőle az állam
Anyámék hátán éljek örökké , vagy eltart majd az állam
Nem lopom a napot merengető kanállal nyelem a hiphopot
Én nekem reggeli ebéd vacsora ő éhen soha nem hagyott
És , hogy a szakmával mi lesz , arról mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!

Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!



Maskara , Maszkura , Szabolcs , Erdélyi Háborgató Magyar
Rímek formájában mosul le rólam a bűn a kosz s a var
Mert nálam Keresztelő János a HipHop , Nílus helyett Maros
Fejem rap zenétől zavaros , ez így marad hidd el nem sajnos!
Gyógyíthatatlan betegség kiölhetetlen vírus mi belem költözött
Ha le scanelsz tetőtől-talpig , minden porcikám fertőzött
Feleségem is, kurvám is, ő lesz, vele nászútra indultam
Véget nem érő kaland , s ha igen is végül , mondhatom ...... megtisztultam !

Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna .
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!