Volt egyszer egy hadnagyocska,
Fiatal volt és bohó.
Tiszta volt a szíve, lelke,
Szerelemről álmodó.
Szavát adta egy kis lánynak,
Hogy szíve örökre övé.
S mikor elment a harctérre,
Rá gondolt este felé.
És egy véres éjszakában,
Egy bolond gránát csapta le.
Nemsokára csak felépült,
De hiányzott a jobb keze.
S jött egy illatos levélke,
Bocsásson meg, de lássa be.
Nyomorék mellett egy nőnek,
Csak szenvedés az élete.
Külvárosi füstös kocsma,
Hol borszagtól nehéz a lég.
Oda tér be minden este,
Egy félkarú nyomorék.
Felszedi a szivarvéget,
Amit más már eldobott.
S közben egy szomorú kis dalt,
Halkan így dúdolgatott.
Aranyvégü cigaretta,
Te utolsó jó barát.
Hogyha bánat ül szívedre,
Szívd magadba illatát.
Füstje lágyan körül szálldos,
Lelked szebb világban jár.
Cigarettafüst az élet,
S mint egy álom, tovaszáll.
Cigarettafüst az élet,
S mint egy álom, tovaszáll...