Ti fiatalabb érkezők,
ez itt az étkezők diadala
Mikor hazaérve így szóltok:
szia mama, mi a kaja?
Ti hajnali ébredők,
ez itt a vérmező piaszaga
De nem baj, majd elmossa
a délelőtt zivatara
Ti véletlen létezők, kiknél
nem tudni ki az apa
Akiket kitagad a székelők hivatala
Az örökké élő szól a szívhez:
Gyere haza
Már hallatszik Fia szava,
zúg, mint a Niagara
Jön a Fénykor, jön a Fénykor
Kisbetűs világokat teremtünk,
de felettünk az ég, amit feledtünk,
pedig szerettünk
Meg a zöld édent szelő rétek,
mögöttük az erős kékek,
a dőlt redőnyrésen jövő fények
A még éjjel kelő pékek
mind előképek
Ahogy repülőket emel a termik,
ahogy a fák gyümölcsüket eleve termik
Csak nézz ki a kertig,
ez azért van, hogy elhidd
Hogy lásd a jelt itt
Jön a Fénykor, jön a Fénykor
Riporterektől letiport terek,
villogó vakuk, helikopterek
izzadó tanúk, a telihold kerek
A karambolt hozzák a hírek, amikor lehet
Mert az emberi bőr az enteriőr,
a csontot hús védi, nem teremőr
Már csak a szív van
abból a kis kezdetiből
Csak szentélyt kér már, nem pitvart
Nem ruhát, amit varrt,
meg hogy róla ki mit tart
Csak a csónak maradt, meg a vízpart
Jön a Fénykor, jön a Fénykor