Én eljátszanám, hogy játszom az életem,
én eljátszanám, hogy nézem és élvezem,
és eljátszanám én a gyilkost,
s szívembe szúrnám a tőrt,
én szellemvárban állnék őrt,
én lennék az Úr hangja
És eljátszanám a púpost, a cselszövőt,
én eljátszanám a kígyót, a gyönge nőt,
és eljátszanám én a koldust, ki hajlong a tapsokért,
a nagy színészt, a szenvedőt,
a Mestert és a rendezőt
Ki leszek én, mutasd a szerepemet!
Ki leszek én, ha Isten másba szeret?
Ki leszek én, ki lesz a jelmez alatt?
Ki leszek én, álmodni meddig szabad?
Ki leszek én, mi áll a tenyeremben?
Ki leszek én, ki lesz, ki játszik velem?
Ki leszek én, ha magam rosszul festem?
Ki leszek én, ha egyszer rosszul fekszem?
Ki leszek én, ha éppen másra várnak?
Szórd a széllel szét magad,
Ki leszek én, ha mindig elém állnak?
egy név egy kőre rátapad,
Ki leszek én, és rólam ki fog írni?
ez nagy siker
Ki leszek én, én értem ki fog sírni?
Ki leszek én, ki leszek én, ki leszek én?
De, ha sikerül, az élet átölel, szeret, és rád figyel,
karjában tart és száll és száll, csak száll és száll,
mert ha sikerül, nem számít, mennyibe kerül,
ha sikerül, a többi mélybe merül,
ha sikerül, hová is csalnak, a fények s az árnyak?
Én eljátszanám a karmestert és a kart,
s én eljátszanám a függönyt, mi eltakart,
én holdkóros költő lennék,
s én hozzá a háztető,
én múzsa lennék, istennő,
én szerző lennék, ez érthető
De ki leszek én, mutasd a szerepemet!
Ki leszek én, ha Isten másba szeret?
Ki leszek én, ha csak az idő múlik?
Ki leszek én, ha nem is rajtam múlik?
Ki leszek én, mi jár a diplomához?
Ki leszek én, király vagy alabárdos?
Ki leszek én, ki lesz a jelmez alatt?
Ki leszek én, álmodni meddig szabad?
Ki leszek én, ha éppen másra várnak?
Jobban égesd önmagad,
Ki leszek én, ha mindig elém állnak?
a csillagod lesz kormosabb,
Ki leszek én, és rólam ki fog írni?
ez szép siker
Ki leszek én, én értem ki fog sírni?
Ki leszek én, ki leszek én, ki leszek én?
A nagy szerep, mint álom vár,
a nagy varázslat szól valahol,
s a függöny mint az éj felszáll