Amikor úgy érzed, hogy más életét éled
S egy percig sem vagy önmagad
Ha a bánat fogsora az izmaidba mélyed
Ha a múlt a lelkedhez tapad
Törd szét a kényelem korlátait
Merj, lépj, szállj
Szemedbe szökik a fény
Nyílik a zár, kiszabadít ott legbelül
Lehet a szíved vándormadár
De tudod jól, hogy nem vagy egyedül
Ha tele a polc már pofonokkal
S csak nyeled a füstöt, a port
Ha éjjel csak küzdesz a démonokkal
Nappal meg kapod a jégzáport
Törd szét a kényelem korlátait
Merj, lépj, szállj
Szemedbe szökik a fény
Nyílik a zár, kiszabadít ott legbelül
Lehet a szíved vándormadár
De tudod jól, hogy nem vagy egyedül
Minden új nap egy új remény
De néha mélyebbre kell áss
Hogy a megszokások rácsain túl
Érezd, hogy kell a változás
Szemedbe szökik a fény
Nyílik a zár, kiszabadít ott legbelül
Lehet a szíved vándormadár
De tudod jól, hogy nem vagy egyedül