Udvarias Idegenek - Úgyse
Udvarias Idegenek
Előttem az út, mögöttem felesleges körök,
Sok elfecsérelt szó.
Egy darabig eltartott, de lassan rájövök,
Hogy ez nem nekem való.
Ahogy az idő halad előre, úgy egyre drágul,
És én sem vagyok már
Az, aki naivan mosolyog, miközben bambán bámul,
De behunyt szemmel jár.
Az utcán akárki láthatatlan lehet,
Senki sem figyel.
Unott képpel sétálgatnak és farkasszemet
Néznek a semmivel.
Éppen úgy, mint valamikor, még nagyon régen
Az a furcsa lány,
Akinél a szívem volt, s mikor visszakértem,
Csak kérdőn meredt rám...
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Kinek a lelke elveszett, és nincs jobb dolga,
Az a kapuban áll és vár.
S azt figyeli lélegzetvisszafojtva,
Hogy mikor kattan a zár.
És hogyha régóta vár, de senki nem jön,
Csak két dolgot tehet:
Teli tüdőből ordibálni kezd, vagy rájön,
Hogy mindent nem lehet...
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Lehet, valahol él valaki,
Akit csak te érdekelsz,
De olyankor mi van, ha itt
Csak süket fülekre lelsz?
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni.
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Sok elfecsérelt szó.
Egy darabig eltartott, de lassan rájövök,
Hogy ez nem nekem való.
Ahogy az idő halad előre, úgy egyre drágul,
És én sem vagyok már
Az, aki naivan mosolyog, miközben bambán bámul,
De behunyt szemmel jár.
Az utcán akárki láthatatlan lehet,
Senki sem figyel.
Unott képpel sétálgatnak és farkasszemet
Néznek a semmivel.
Éppen úgy, mint valamikor, még nagyon régen
Az a furcsa lány,
Akinél a szívem volt, s mikor visszakértem,
Csak kérdőn meredt rám...
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Kinek a lelke elveszett, és nincs jobb dolga,
Az a kapuban áll és vár.
S azt figyeli lélegzetvisszafojtva,
Hogy mikor kattan a zár.
És hogyha régóta vár, de senki nem jön,
Csak két dolgot tehet:
Teli tüdőből ordibálni kezd, vagy rájön,
Hogy mindent nem lehet...
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
Lehet, valahol él valaki,
Akit csak te érdekelsz,
De olyankor mi van, ha itt
Csak süket fülekre lelsz?
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni.
Annak, aki úgyse hallja,
Fölöslegesen soha ne tépd a szád!
Majd meghallgat, mikor úgy akarja,
De addig úgysem fog odafigyelni rád...
előadó:
Udvarias Idegenek
album címe: keressük!
megjelenés: 2017
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Jánosy Balázs
szövegíró: Jánosy Balázs
stílus: Alterbatívrock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 868
album címe: keressük!
megjelenés: 2017
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Jánosy Balázs
szövegíró: Jánosy Balázs
stílus: Alterbatívrock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 868
kapcsolódó videók
